SODIUM LAURYL SULFATE

Kigyűjtöttem néhány okosságot, "aki nem hiszi, járjon utána" alapon. Én ezeket csak rákfenének hívom, mindjárt ki is derül, miért. Nagyon rég olvasgatunk ezekről az anyagokról, de azt látjuk, az összes tusfürdőben, samponban benne van. Nem is kis mennyiségben! Egy habzó anyagról van szó, de vajon működik-e anélkül is pl. a sampon? Rászántam az időt, hátha találok olyan terméket, amiben ez nincs. Ijesztő volt a tapasztalat! Még a fogkrémekben is megtaláltam, ami hiába mondjuk, hogy "külsőleg" nem árt, könyörgöm, a nyálkahártyán? Külsőleg? Még bőrön át sem kívánom! Grrrrrrrrr!!! ;)

Soroljam még?! Illatos papírzsebkendő! Kamilla illatú! Mer' majd akkor jobban gyógyulunk a náthából?! Csudát, semmi köze a kamillához! Én például tiszta nátha leszek tőle! :D Aztán a kamilla illatú tampon!!! ÁÁÁÁÁLLJ! Ezek megbolondultak?! Ja és az illatos WC papír! Vegyszeres!!!!!!! Minek?! A víz és a szappan önmagában csodákat tesz! ;)

Igen, tudom, mert az emberek 98%-a azt mondja, nincs ideje így élni, hogy ezt figyelje, ...meg "valamiben meg kell halni..."

...na de nem mindegy mikor és mennyire fog fájni!

Mekkora sokk kell az embernek, hogy végre megrázza magát és befejezze a műkaják fogyasztását, mellőzze a vegyszereket?! Tényleg műtőasztalra kell hozzá feküdni? Vagy az sem elég ahhoz, hogy az asztalra csapjunk?

Tudom, tudom, néhányan szélsőségesen gondolkodunk... :( De csak az átlaghoz képest szélsőséges ez. Meg a bevásárlóközpontok eszelős kínálatához képest szélsőséges.

Jónéhányan vagyunk, akik az üzletekben fellelhető termékeknek maximum az 5-10%-át vagyunk hajlandók megfontolni is. Mert a többit már régen elvből kidobáltuk a konyhából és a fürdőszobából.

Annyira szeretném, ha egyre többen döntenének idejében a minél inkább vegyszermentes élet mellett!

Lássuk...

"SODIUM LAURYL SULFATE-rákot, meddőséget is okozhat.

Erős tisztító és nedvesítő hatású anyag.
Előfordul a felmosószerekben, a gépi zsírtalanítókban, és az autómosó szerekben egyaránt, és SZINTE MINDEN NEKÜNK SZÁNT KOZMETIKUMBAN!!!"

(Ha valakit érdekel: az Alverde samponban, DM márka,  és az egyik Elmex fogkrémben nincs benne. Több órámba telt, míg erre jutottam, semmi mást nem használok azóta.)

"Tudósok szerint a sodium-lauryl-szulfát a leggyakoribb bőrallergén anyag.
Gyorsan felszívódik, és az agyba, májba, szembe és szívbe kerülve maradandó károsodást okozhat.

Mindemellett a sodium-lauryl-szulfát lelassítja a gyógyulás folyamatát.
Felnőtteknél szürke hályogot okoz, a gyerekeknél pedig megakadályozza a szem normális fejlődését.

Gyógyszertárakban nátrium-laurylszulfátként kapható. A csomagoláson a következő figyelmeztetés olvasható:

Belégzése és lenyelése káros az egészségre. Irritálja a légzőszerveket és a bőrt. Veszélyes, komolyabb szemkárosodást okozhat. Szembe kerülése esetén alaposan öblítse ki és forduljon orvoshoz!
Bőrre kerülése esetén bő vízzel azonnal le kell mosni.
Munka közben ajánlott védőöltözet és védőszemüveg viselése.
Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni és a címkét vagy a csomagolást meg kell mutatni!"

vegyimenteskozmetika.eu

Na, ki kéri még ezek után?!

Remélem, tudtam újat is mondani. 

Szépségeket kívánok! :)

A japán egészségügyi miniszter felfüggesztette két gyermekeknek szánt védőoltás használatát, miután négy kisgyermek pár perccel az oltás beadása után meghalt.

Mivel mindkét szer kapható Magyarországon is, nem ártana ha az anyukák megismernék a védőoltások nem várt mellékhatásait is.
Emlékeztetni szeretnénk, hogy tavaly Ausztráliában tiltották be az influenza oltást, miután kiderült, hogy láz, hányás és görcsök kísérik a beadását.

Korábban mi is írtunk arról, hogy csupán a H1N1 ellen adott védőoltás egymagában alkalmas volt arra, hogy 700%-al megnövelje a vetélések számát és ha ezt egybevetjük azzal, hogy a terhes nők felét sikerült annyira megijeszteni, hogy beoltassák magukat, akkor látható, hogy több ezer meg nem született gyermek írható hazánkban ennek az egy oltási kampánynak a számlájára.

Szinte már krimibe illő az a gondolat, hogy ez nem egyszerű figyelmetlenség a hatóságok részéről, hanem előre megtervezett gyilkossági kampány. Ha ezt én állítanám, most mindenki elkattintana innen és a józan eszében bízva soha vissza sem jönne a Natúr Hírek oldalaira. De hadd keserítsem el. Ez nem az én gondolatom, hanem a védőoltás üzletbe dollármilliókat invesztáló Bill Gates megoldása a túlnépesedés problémájára. Egy előadásában a következőt mondta:

"A világon jelenleg 6,8 milliárd ember él ... várhatóan eléri a 9 milliárdot. Amennyiben jó munkát végzünk a védőoltások, az egészségbiztosítás és a reproduktív szolgáltatások terén, ezt talán 10-15 százalékkal tudjuk csökkenteni. " Ez 1 milliárd ember!

Aki megnézi az előadásról készült felvételt, láthatja, hogy nem elszólásról vagy tévedésről van szó. A Microsoft elnöke, aki nem utolsó sorban az egyik legnagyobb egészségügyi befektető, a védőoltásokban a népesedés megállítását látja.

Prevenar a Pfizertől és Act-HIB a Sanofitól
Egy baktérium által terjesztett agyhártya-gyulladás és tüdőgyulladás megelőzése érdekében adott oltásról van szó az első esetben, és egyetlen baktérium (Haemophilus influenzae) elleni oltásról a második esetben. Az elsőből négyet, a másodikból hármat kap meg a gyermek, jellemzően 2, 4, és 12 hónaposan.

Az elsőből 3,6 milliárd dollár (720 milliárd forint) bevétele volt 2010-ben a gyártójának a Bloomberg szerint. Egyetlen oltóanyagból, egyetlen év alatt. Nem kis üzlet ez.

Nem véletlen, hogy a gyártó cég szóvivője Victoria Davis azonnal nyilatkozott és azt állította, hogy “nincs ok-okozati összefüggés az oltások és a halálesetek közt, de a cég alaposan értékeli a jelentett eseteket, és szorosan együttműködik az egészségügyi hatóságokkal.”

Némi ismerettel rendelkezünk már az ilyen együttműködésekről. Lehet, hogy pár millió dollárt be kell dobozolni és eljuttatni azoknak a szakértőknek, akik majd kivizsgálják, hogy a halálesetek véletlenek voltak és lehet folytatni az oltást, mert az veszélytelen. Ezzel egy időben pár másik szakértő arról nyilatkozik minden médiában, hogy mennyire veszélyes az a baktérium, ami ellen be nem oltatni a gyermekünket felér egy bűncselekménnyel.

A szülők pedig ott állnak a gyermekorvos előtt és azt gondolják, hogy nincs más mód egy baktériummal való küzdelemben, mint a védőoltás. Talán még az orvos is ezt gondolja, amennyiben az agymosás rá is hat. Elfelejti, hogy létezik egészséges táplálkozás, hatékony immunrendszer, d-vitamin, stb...

Hogyan működik egy vakcina?
Mit gondol Ön? Bill Gates számításai az egy milliárd oltással eltüntetett emberről reálisak, túlzóak, vagy alul becsültek? Hogy segítsünk választ adni, összefoglaltuk, mik a védőoltásokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő egészségügyi aggályok:

1.Degeneratív betegségeket okozva lassan, de biztosan 10-30 év alatt ölik meg az embereket. Ez az egyik legjobb tulajdonságuk, mert ki gondolná 30 év elteltével, hogy egy védőoltás késői mellékhatásától szenved.
2.Csökkenti a termékenységet és ezáltal a születési arányt. A cikk elején említett kutatási adat a H1N1 vakcina és a csecsemőhalandóság témájában fényesen igazolja, hogy ez a hatás létezik.
3.Növeli a halálozási arányt egy jövőbeni járvány alkalmával. Amennyiben valakinek az immunrendszerét lerontjuk, még ha átmenetileg is egy védőoltással, akkor simán megbetegszik egy újabb vírustól vagy rezisztens baktériumtól. Azt fel sem merjük tenni, hogy ez utóbbit akár szándékosan is el lehet ereszteni a védőoltás kampány végeztével. Ez már olyan krimihangulatot keltene. Minden esetre ez nem nekünk jutott eszünkbe, hanem egy kutató orvoscsoportnak és az eredmény megdöbbentő volt: több mint duplájára nőtt azok közt a H1N1 fertőzések aránya, akik kaptak szezonális influenza elleni oltást, mint azok közt, akik nem.
Ezeket logikusan összegezve úgy gondoljuk, nem is lehetetlen védőoltásokkal szabályozni a lakosság számát. Most kísérleti szakaszban van ez a dolog. Akiknek ez a céljuk, tesztelik az embereket több szempontból is.

Mire mit reagálnak? Mit kell nekik mondani vagy mutatni, hogy rohanjanak az oltásért? Mit kell és mikor beléjük oltani, hogy úgy betegedjenek meg, hogy ne lehessen összefüggésbe hozni az oltással? És mennyit hajlandók ezért fizetni?

Arra mi sem jöttünk még rá, hogy miért épp a csecsemők és a kismamák a fő célpont. De azt látjuk, hogy őket a legkönnyebb rábeszélni a védőoltásra. Mire egy baba hazaér a kórházból, életének negyedik, ötödik napján már túl esett két tucat védőoltáson.

Forrás: Viboud C, Simonsen L. Does Seasonal Influenza Vaccination Increase the Risk of Illness with the2009 A/H1N1 Pandemic Virus?

naturhirek.hu

Naponta halljuk ezt a dioxin históriát, de azt sem tudtam, mi ez, és főleg, hogyan is juthat egy ilyen anyag az élelmiszereinkbe!
És vajon nem megint valami figyelemelvonó pánikkeltés ez is?

Utánanéztem hát, mert van egy pici jártasságom a vegyiparban.

Ha érdekel valakit, erre jutottam egy kis kutakodással és gyűjtéssel:

Wikipedia:
Dioxin: összegképlete C4H4O2. Annak a vegyületcsoportnak a neve, melynek tagjai környezetszennyező és mérgező hatásuk miatt jelentősek, és amelyet a technikai és tudományos irodalom PCDD-nek, vagy dioxinoknak nevez, poliklór-dibenzodioxin.
A dioxin szó vonatkozhat általánosságban mindazokra a szerves vegyületekre, amelyek molekuláinak szerkezetében a dioxinváz szerepel, vagyis a dioxin szerkezetében helyettesítő atomcsoportok is szerepelnek. Erre jó példa a dibenzo-p-dioxin.

Környezetvédelmi szempontból az a vegyület a legfontosabb, amelynek a molekulájában a szerves kémia számozási rendszere szerint a vegyület 2.,3.,7. és 8. helyzetében levő szénhez kapcsolt hidrogén van helyettesítve klórral. Ennek a vegyületnek a neve 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin, vagy 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo[1,4]dioxin, ill. kissé lazán TCDD. Ennek a vegyületnek/vegyületcsoportnak a jelentősége olyan nagy, hogy a dibenzodioxin-család többi egyedét csaknem teljesen figyelmen kívül hagyva a mai napi technikai és tudományos irodalom erre a vegyületre, vagy legalábbis a poliklór-csoportra utal, amikor a dioxin szót használja.

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal egyik jelentése szerint a mérgező dioxin forrásai a következők:

Szént égető berendezések
Helyi hatósági hulladékégető berendezések
Fémgyártásra szolgáló olvasztókemence
Dízelmotoros gépkocsik kipufogója
Szennyvíziszap földterítésre való használata
Tartósított fa elégetése
Háztartási szemét elégetése
A jelentés szerint a mérgező dioxin vegyületek 80%-a így kerül a környezetbe.

Az US EPA rendelete a PCDD kibocsátás korlátozására 1987-ben jelent meg, amikor (feltételezhetően az Egyesült Államokban) a dioxinos szennyezőanyag-kibocsátás az összes szennyezőanyag-kibocsátásnak a 80%-a volt. Ma ez a szám csak 3%. A drasztikus csökkenést főleg a magas hőmérsékletű elégetés bevezetésének köszönhető.

Egyéb PCDD-t képező folyamatok közé tartozik a papír- és textilfehérítés, valamint a fenol klórozása, különösen ha ez utóbbinál a folyamat hőmérsékletét nem szabályozzuk megfelelően. PCDD keletkezik a pentaklórfenol fatartósító anyag, és más klórt tartalmazó, pl. gyomirtó vegyszerek gyártása folyamán is. Általában minél több klórt kívánunk kémiailag a molekulába bevezetni, annál magasabb - gyári módon biztosított - reakcióhőmérsékletre van szükség, hogy csak minimális mennyiségű PCDD keletkezzen.

Ezeken kívül kis mennyiségben sok más gyártási folyamat eredményeképpen is keletkezhet PCDD. Dioxin vegyületeket találhatunk közönséges használati tárgyakban (műanyag tárgyakban, fehérítőkben, gyantákban, csomagolóanyagokban) is, még a cigarettafüstnek is alkotórésze. Mindez azt jelenti, hogy még az átlagember is mindennapjaiban felvesz egy kis adagot, amelynek mértékét Amerikában több kutató cég – US EPA és magáncég – tanulmányozza.

A dioxin vegyületek főleg étkezés útján, az étel zsíranyagával kerülnek az emberi szervezetbe, ezáltal az emberi és állati szervezetnek a zsírszöveteiben halmozódnak fel. A mérgező PCDD vegyületek lényegileg bennmaradnak a zsírlerakódásban, és ezeket sem a tápanyag asszimilációjával, sem az emésztési hulladékanyaggal (ürülék) természetes úton nem távolítja el. A PCDD-k szervezetből való távozási sebességét a radioaktív anyagok élettartamához hasonlóan mérik: felezési idejük 7 év és 135 év között van.

belfold.ma.hu:

Az US EPA az 1994-ben közzétett jelentésében azt írta, hogy a dioxin-vegyületeknek valószínűleg van rákkeltő hatása, de ennél nagyobb jelentőséget tulajdonított azoknak a hatásoknak, amelyek a szexuális fejlődést és az immunrendszer normális működését veszélyeztetik.

A PCDD vegyületek emberi szervezetre gyakorolt hatásának listája

Gyermekkori fogzománc-fejlődési rendellenességek.
A központi és a periferális idegrendszert érintő megbetegedések.
A pajzsmirigy-működés rendellenessége.
Az immunrendszer megkárosítása.
Endometriózis (a méh belsejét képző szövet -endométrium- beágyazódik a méhen kívül).
Cukorbaj.
A normális fiú/lány születési arány megváltozása.
A guar gumi új veszélyforrás, de kis mennyiségben nem mérgező - állítja a szakértő

A dioxinnal fertőzött guar-gumi csak egy újabb veszélyforrás a naponta az ételekben elfogyasztott színezékek, állagjavítók vagy növényvédő szerek között, ám az adalékanyagnak kis mennyiségben nincs mérgező hatása - közölte az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője vasárnap az MTI megkeresésére.

Dömölki Lívia ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a guar-gumiban kimutatott dioxin zsírban oldódik, ezért sokáig benne marad az ember zsírszöveteiben, hosszú idő kell ahhoz, hogy lebomoljon. Utalt arra, hogy a guar-gumit, mint állagjavítót nagyon kis mennyiségben keverik az élelmiszerekhez, így például a tejtermékekhez vagy üdítőitalokhoz, ezért kicsi a dioxin-mérgezés veszélye. Mint mondta, nem lehet elkerülni azonban azt, hogy az ételekkel és italokkal együtt elfogyasztott számtalan adalékanyag az ember szervezetében össze ne gyűljön. Ezek együtt már komoly veszélyt is jelenthetnek - figyelmeztetett a szakember. Elmondta, a guar-gumit nagyon régen használják, mint állagjavítót, e zselírozó jellegű anyagtól például az üdítőital vagy a tej "teltebb és simább" ízű lesz. A guar-gumi nem nélkülözhetetlen összetevője az említett élelmiszereknek, ám anélkül azok "más állagúak" lennének.

A guar-gumi önmagában nem veszélyes, csak ha például dioxinnal szennyezett - hívta fel a figyelmet. Elmondta, a dioxin a szerves vegyületek bomlásterméke, amely benne van például a kipufogógázban, a zsírok bomlástermékeiben. Egyes feltételezések szerint Indiában egy szemétégetés közben keletkezett dioxin kerülhetett a guar-gumi közé. Utalt arra is, hogy Viktor Juscsenko ukrán államfőt korábban hatalmas mennyiségű dioxinnal mérgezték meg, és nagyon hosszú idő kellett ahhoz, hogy eltávolítsák a szervezetéből az anyagot.

A guar-gumi az internetes Wikipédia lexikon szerint az úgynevezett pillangósvirágúak családjába tartozó guarbab magjából őrléssel készül. A termék egy könnyű, fehér vagy halvány színű, durvább vagy finomra őrölt, vízben oldódó por, amelyet az olaj-, és élelmiszeriparban valamint a gyógyászatban is használnak. A guarbab fő termőterülete India, rendszerint a monszun után, július végén-augusztus elején vetik és október végén-november elején takarítják be. A guar-gumi nagyon gazdaságos viszkozitásnövelő szer, mintegy nyolcszor jobban növeli a víz viszkozitását, mint a kukoricakeményítő. Legnagyobb mennyiségben az olajipar használja fel. Olajkút fúrásakor a víz vagy sósvíz alapú fúrófolyadékhoz adagolják. Egyebek ellett a súrlódást is csökkenti.

Guar-gumival az ember leggyakrabban az élelmiszerekben találkozik. Az élelmiszeriparban gélképzőnek, viszkozitásnövelőnek, szuszpenziók stabilitásának növelésére, vízmegtartónak és kötőanyagnak használják. Az élelmiszereken az E 412 élelmiszeradalék-kóddal jelölik.

A guar-gumit egyebek mellett öntetekhez, majonézhez, ketchupokhoz, szószokhoz, tejtermékekhez, kakaóitalokhoz, lágy sajtokhoz, üdítőkhöz, alkoholmentes italokhoz, szörpökhöz, húskészítményekhez, sonkákhoz, felvágottakhoz, lekvárokhoz, dzsemekhez, kenyerekhez, péksüteményekhez, kekszekhez vagy jégkrémekhez adagolják.

sg.hu:

 A dioxin teljes neve: tetraklór-dibenzo-p-dioxin (TCDD). Ez a vegyület a természetben nem fordul elő, az emberi, ipari tevékenység melléktermékeként jelent meg először a 20. század közepén. Ez a molekula a legveszélyesebb ismert ipari melléktermékként keletkező méreg, mivel minden élő szervezetet rongál, méghozzá lassú, alattomos módon. Támadja az immunrendszert, rákkeltő, génkárosító hatású, mutációkat hoz létre, amely torzszülöttek világrahozatalát eredményezheti. További veszélye, hogy a szervezetbe bekerülve, a szervezet a méreg lebontása érdekében olyan enzimtermelő folyamatokat indít be, amely a méreg lebontása mellett az élethez elengedhetetlenül fontos is

webbeteg.hu:

Jelenlétük a 2000 éves egyiptomi múmiákban és egy 100 éves eszkimó asszonyban nem volt kimutatható, ez a tény igazolja a mesterséges eredetet.

Az ANTSZ oldalán a szennyezett csomagolóanyagokra hívatkoznak...

Még mindig nem értem!!!! ?????????????????????????????????????????????????????????

Aztán megint kikötöttem a mikrohullámú sütő káros hatásainál, ami a műanyag edényben melegített ebédet illeti... Hoppá!

Akkor hát magunknak is előállítjuk ezt a finom kis étket, meg a gyerkőcöknek is!

demokrata.hu

Hogy mi a dioxin és hogyan hat? A válasz könnyű: ezzel mérgezték meg Juscsenko ukrán politikust. Aki elég sok dioxinos ételt eszik, idővel olyan lesz, mint ő. A dioxin a legmérgezőbb vegyi anyagok közé tartozik. Többféle variációja lehetséges. A legmérgezőbb a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-para-dioxin (a számok azt jelzik, hogy a benzolgyűrű hányas szénatomjához kapcsolódik klóratom, a para szó pedig azt, hogy az oxigénatomok milyen helyzetben vannak egymáshoz képest). A fenti név rövidítése TCDD, de egyszerűen dioxinnak is nevezik. Ezek a veszélyes vegyületek a természetben nem fordulnak elő. Célirányos gyártásuk és a velük való kereskedelem a Stockholmi Konvenció értelmében több országban, köztük hazánkban is tilos. Ugyanakkor különböző ipari folyamatok melléktermékeként - növényvédő szer-, papír- és PVC-gyártás, illetve hulladékégetés során keletkeznek. Tartalmazza a cigarettafüst, a kipufogógáz, a tüzek füstje is. Így bekerülhetnek a talajba, a vízbe, a levegőbe a táplálékláncon keresztül pedig az élő szervezetekbe. Külön kiemeli veszélyességüket, hogy zsírtartalmú szövetekben elraktározódnak, nem ürülnek ki, így az egyszeri kis mennyiségek fölhalmozódnak.

Nemcsak olyan régiókban, mint a fejlődő Ázsia vagy Afrika, hanem a magasan fejlett, s a jelek szerint már visszafejlődő Európai Unióba is eljutnak szennyezett élelmiszerek. Valahonnan valakik behoznak olyan adalékanyagokat, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok, de ez csak akkor derül ki, amikor a dioxinos guargumit már elég sokan megették Svájcban, Ausztriában, Lengyelországban vagy nálunk. Ez ám a haladás! Egyszerre mérgeződhetünk meg dioxintól. Micsoda öröm, hogy beengedtek minket a kerítésen belülre, csatlakozhattunk a fejlett Nyugathoz.

Hogy mi a dioxin és hogyan hat? A válasz könnyű: ezzel mérgezték meg Juscsenko ukrán politikust. Aki elég sok dioxinos ételt eszik, idővel olyan lesz, mint ő. A dioxin a legmérgezőbb vegyi anyagok közé tartozik. Többféle variációja lehetséges. A legmérgezőbb a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-para-dioxin (a számok azt jelzik, hogy a benzolgyűrű hányas szénatomjához kapcsolódik klóratom, a para szó pedig azt, hogy az oxigénatomok milyen helyzetben vannak egymáshoz képest). A fenti név rövidítése TCDD, de egyszerűen dioxinnak is nevezik. Ezek a veszélyes vegyületek a természetben nem fordulnak elő. Célirányos gyártásuk és a velük való kereskedelem a Stockholmi Konvenció értelmében több országban, köztük hazánkban is tilos. Ugyanakkor különböző ipari folyamatok melléktermékeként - növényvédő szer-, papír- és PVC-gyártás, illetve hulladékégetés során keletkeznek. Tartalmazza a cigarettafüst, a kipufogógáz, a tüzek füstje is. Így bekerülhetnek a talajba, a vízbe, a levegőbe a táplálékláncon keresztül pedig az élő szervezetekbe. Külön kiemeli veszélyességüket, hogy zsírtartalmú szövetekben elraktározódnak, nem ürülnek ki, így az egyszeri kis mennyiségek fölhalmozódnak.

Egyébként nem a guargumi az egyetlen élelmiszer-adalékanyag, amelyik szennyezésként dioxint tartalmazhat. Korábban dioxinos csirke és dioxinos tojás borzolta a kedélyeket. A rákkeltő vegyületektől való félelem arra késztette tavaly az Európai Uniót, hogy határértékeket állapítson meg. Így Európa-szerte tavaly júliustól léteznek dioxin-határértékek, amelyek módosítása novemberben lépett életbe.

Mivel a dioxin akkumulálódik, és ezért hosszú időn át mérgezi a szervezetet, biológiai fegyverként is alkalmazták. A vietnami háború idején lombtalanításra használt "Agent Orange" még évtizedekkel később is kimutatható volt a veteránok és a vietnami parasztok vérében is. A méreg a testben folyamatosan pusztít: rákkeltő, károsítja az immunrendszert és az idegrendszert, szív- és érrendszeri katasztrófákat okoz. Jellegzetes mérgezési tünet a fekélyszerű bőrbetegség, a klórakne, ami a 2004 szeptemberében megmérgezett ukrán politikus, Viktor Juscsenko arcát torzította el örökre. Juscsenko szervezetében a szokásos TCDD-szint hatezerszeresét mérték. Az életét sikerült megmenteni, de az arcán ma is láthatóak a klórakne nyomai.

A mérgezés idejét a dioxinmérgezéseknél nem tudják pontosan megállapítani, mivel a méreg nem azonnal öl, hanem hetek-hónapok alatt, még nagyobb dózisban is. Kutatások bizonyítják, hogy az emberi szervezetbe a dioxin 90 százaléka táplálkozás útján jut be, a maradék 10 százalékot a levegőből szívja utána por formájában. Még a következő generációkat is megbetegíti, amennyiben mutációt okozó, génkárosító hatása torzszülöttek világrahozatalát eredményezheti. Felismerését nehezíti, hogy igen drága műszerrel mérhető a jelenléte, emellett bonyolult és hosszú ideig, akár 30 napig is tart az igazolása. Tünetei: fáradékonyság, idegrendszeri panaszok, májkárosodás, bőrelváltozások, gyomornyálkahártya-károsodás, csecsemőmirigy-sorvadás, immunrendszer-károsodás, majd szarkóma és bizonyos tumorfajták, de amíg ezek megjelennek, akár 15 év is eltelhet.

Néhány esetet nyilvánosságra is hoztak. A 70-es években a garéi hulladéktárolóban szabadult föl jelentős mennyiségű dioxin Magyarországon. Grönlandon 1986-ban dioxinnal szennyezett halakat fogtak. Németországban 1990-ben marha-, borjú- és csirkehúsban találtak dioxint. Oroszországban 1991-ben cellulózgyártás melléktermékeként szabadult fel jelentős mennyiség. Az USA-ban Texas államban 1997-ben csirkében, tojásban volt dioxin. Belgiumban 1999-ben csirkében, tojásban és állati eredetű zsiradékban. Ha a fenti néhány példát megnézzük, bizony akad köztük uniós ország. Hiába a szlogen, hogy állampolgárai biztonságát az unió szavatolja, a mostani eset is bizonyítja, az emberi élet még mindig nem elég drága.

Mióta beléptünk az unióba, a belső piacot illetően hazánkban lényegesen lazábbak az élelmiszer-biztonsági szabályok. Most az Európai Unió július 25-én riasztotta a magyar hatóságokat, de csak napokkal később kapott az ügy széles körű figyelmet. Csakúgy, mint annak idején a csernobili katasztrófa idején. Holott ilyen súlyosnak látszó esetben - lehet, hogy az is volt - a kormány azonnali intézkedésére lenne szükség, nem a főállatorvos egyedüli akciójára. A boltok polcairól nem vették le azonnal a gyanús termékeket, az ügyben járatlan vásárlókra bízták, hogy eldöntsék: mérgezett élelmiszert esznek-e, vagy főznek otthon valamit. Az érintett cégeknek bőséges haladékot adtak, hogy maguk jelentkezzenek. Közben a gyanútlan vásárlók vették és ették a mérgezett élelmiszereket. A dioxin tényleges veszélyességéről máig hiányos a tájékoztatás. Az Európai Bizottság néhány szakértője is aggasztónak tartotta az ügyet. Egyikük, amikor a dioxinbotrányról készült gyorsjelentést átadta főnökének, ezt súgta a fülébe: "Welcome to hell" (Üdvözlet a pokolban!)

Hogy mi a guargumi? Fura neve azt sugallja, hogy valami műanyag, pedig nem. Alapanyaga egy Indiában és Pakisztánban termesztett babféle. Ennek megőrlésével állítják elő a guargumit, ami hasonlít a gabonakeményítőhöz; a folyadékokat, szószokat csomómentesen zselés állagúra sűríti. A guargumi tehát ártalmatlan adalék - lenne, ha tiszta lenne. Hogy miként került bele dioxin, az ma még rejtély, és félő, hogy az is marad, így nincs rá semmi garancia, hogy máskor ez nem következik be. Egy biztos, akarva vagy akaratlanul földrészméretű mérgezés kísérlete történt, és a felelősök ismeretlenek.

Felsorolhatnánk azokat a vegyületeket - színezékeket, tartósítószereket, antioxidánsokat, sűrítőanyagokat, emulgeálószereket, aromákat és ízfokozókat, csomósodást és lesülésgátlókat, édesítőszereket, enzimeket - amelyek károsítják az egészséget, mégis használják, igaz, nem minden uniós országban. Vajon ki jogosította föl a különböző cégeket arra, hogy bármilyen szintetikus vagy egyéb anyagot tegyenek az élelmiszerekbe? Miért nem fogyaszthat a vásárló természetes, adalékmentes táplálékot? Ezeket az adalékokat "E" betűvel és egy számmal látják el, amiről a fogyasztónak fogalma sincs, hogy mit takar. A jelenlegi bűnös az E-412-es számot viseli, ami a guargumit jelenti - persze szigorúan dioxin nélkül. 

Hát, számomra úgy tűnik, ez most nem egy tömeghisztéria.

Csak azt tudom, én hogyan kerülön el a fenti bajokat:

1. Nem vásárolok olyan terméket, melynek a hátulján felsorolás van, vagyis kizárólag alapanyagokat vásárolok. Teszem ezt azért, mert tudom, hogy a 2% alatti hivatalos élelmiszeradalékot fel sem kell tüntetni. Vagyis hiába meresztem én a szemem a sorok között, a lényeg úgyis rejtve marad. (Ráadásul láthatunk ilyen feliratokat, mint glükózszirup, ez már eleve több komponensű, és teljesen kiesik a kontroll)

2. Nem használok mikrohullámú sütőt. Egyáltalán!

3. Fontos a mozgás, ha mégis sikerült valami alattomos cuccot magamévá tenni, hát legalább a keringésem gondoskodjon róla, hogy ne legyen maradása odabent.

4. Napi két liter tiszta víz és sok nyers zöldség, gyümölcs, előtérben a magyar sárgarépa és alma. Napi szinten.

...hmmmmm. Eltöltöttem néhány órát ezzel az anyaggal olvastomban... háááát, mit mondjak, el tudok magamnak képzelni  kellemesebb társaságot is mint "dioxin barátunk"

Pl. ragyogó napsütés van! :)

Hm... Biokiállításon voltam Majkon!!! Sok-sok jó ember s megannyi új nézőpont. :)

Kettőt megosztok itt:

Gyakori az a kifogás a vízivás ellen, hogy ha iszom, sokat pisilek... Keresgéltem az okát, mi lehet itt meg nem értve... A víz nem azért folyik ki belőlünk, mert felesleges. A víz szerepe nem a táplálás, hanem a szállítás és tisztítás. Próbáljunk csak kimosni négy kiló ruhát egy liter vízben...! A salakanyagokat el kell szállítani a sejtektől, ha nem gondoskodunk erről, a testünk egyre szennyezettebb lesz belülről, lerakódásos betegségeink lesznek, a felszívódás nem teljesül. KELL A VÍZ!!!

A másik érdekesség, amit érdemes újra és újra feleleveníteni: ha zsíroldó szerekkel mosakszunk, akkor a bőrünk felső rétegét újra és újra károsítjuk, az meg igyekszik újra és újra korrigálni. Érdemes enyhe szereket alkalmazni, mint mosódió, mikroszálas kesztyű vagy tiszta víz...

Ragyogó napsütést!!! :)